Csak az tudja milyen új városba előlről kezdeni mindent, aki már próbálta.

Nagyon sok türelem, alázat és kitartás szükséges ahhoz, hogy újraépítsük az életünket és magunkat.

Van úgy, hogy érezzük, hogy váltanánk, de félünk az ismeretlentől, ezért maradunk ahol vagyunk.

Többször költöztem már, az eleje mindig nehéz volt. Hátrahagyni a családot, a barátokat, a tanítványokat és az ismerősöket.

Talán ez a kalandozás a személyem részévé is vált, ez nagyjából az első gyerekkori emlékem is, hogy költözünk.

Érdekes megfigyelni, ahogy organikusan kiépül a szociális háló egy új helyen és új barátokra lelünk az ismerőseink között.

A közösséghez tartozás és a közösség építése segít igazán abban, hogy gyökeret eresszünk.

A stabil pont mi vagyunk, a többi alakul. 🙂